Ősz-Farkas Ernő testvér a címben idézett igehely szavaival nyitotta meg a háromnapos lelkészértekezletet 2009. február 8-án, a Dunamelléki Egyházterület lelkészei részére. Bár az értekezlet elsődleges célja nem a pihenés volt, hanem a képzés és a közösségformálás, az „ország tetején", távol a városok és települések zajától a kikapcsolódásra és a hatékonyabb szolgálatvégzés érdekében a feltöltődésre is sikerült időt szakítani.

Az értekezlet fő témája a látogatás és a lelkigondozás volt, de vezetési kérdésekről is hallgatunk előadást. Az előadók - Gyürüs Istvánné, Ócsai Sándor, Szilasi Zoltán és dr. Szilvási András - mindent megtettek annak érdekében, hogy szakmailag növekedjenek a munkatársak.

A lelki élet megerősítését a reggeli és esti áhítatok (Tóth Szilárd, Petőh Imre, Simon Zsolt) szolgálták, melyhez a hétfő esti közös úrvacsorai alkalom is hozzájárult. A vasárnap esti közösségi alkalom (vezette: Horváth Péter) pedig a közösség megerősítését szolgálta, melyet a szabadidőben és az étkezések alkalmával folytatott beszélgetések is elősegítettek.

Valószínűleg többen is úgy érezhettük, hogy rövid volt az együtt töltött idő, de hisszük, elősegítette, hogy hatékonyabban végezzük szolgálatunkat, illetve az összetartozás és a közösség öröme is megerősödhetett az értekezlet nyomán.